Egészen mostanáig, a legtöbb szövegszerkesztő olyan tudományágakban dolgozott, amelyek rögzítették az írásos feljegyzéseket – nemcsak a kéziratokban és a nyomtatásban szereplőket hanem minden egyéb szöveghordozó tárgyon megjelenőket is, legyen az kő, fém, vagy fa. Az 1980-as években, D. F. McKenzie a Bibliography and the Sociology of Texts című munkájában egy átfogóbb szövegfogalom mellett érvelt, amely magába foglalja az átvitel minden formáját, nemcsak az írott szót, hanem magát a gondolatot, függetlenül annak formájától. Úgy határozta meg a szöveget, mint bármilyen „rögzített hanganyag, film, videó, vagy számítógépen tárolt információ verbális, vizuális, szóbeli, vagy numerikus adata térkép, nyomtatvány vagy zene formájában; vagyis lényegében minden az epigráfiától a diszkográfia legújabb formájáig”. (13) McKenzie előrelátóan belefoglalta a digitálisan létrejött szövegeket is: a számítógépen született, nemcsak a gép által olvasható szövegeket, hanem multimédiás elemeket vagy kódot is.

Így a 21. században a szövegszerkesztés nemcsak azt foglalja magába, amelyek hagyományosan összefüggnek a szöveg szerkesztésével (a szöveg visszakövetése az eredeti verziójáig, az írási folyamat rekonstruálása), hanem a szerző meghajtóit és lemezeit megvizsgálva a javítások és a módosítások útvonalának felfedése is (lsd. Matthew G. Kirschenbaum Mechanisms című munkáját).

A második világháború után a szövegszerkesztők áttértek a számítógépre szövegmodellezés céljából, de eleinte csak olyan szövegtípusokhoz használták, mint a konkordancia és a tárgymutató. Ez azonban olyan médiummá vált – különösen a World Wide Web megjelenése után –, amely ma már felülmúlja a nyomtatást a tudományos kiadások elérhetővé tételében. Az ilyen kiadások szövegeinek megjelölése vagy megcímkézése a jelölésbe ágyazott elméleti perspektívákat támasztja alá.

További olvasnivaló

Kirschenbaum, Matthew G. Mechanisms: New Media and the Forensic Imagination. Cambridge Mass: MIT Press, 2007.

D.F. McKenzie. bibliography and the Sociology of Texts. Cambridge: Cambridge University Press, 1999. First published 1985.